Lóversenyzés

Az angol mintájú lóversenyzést hazánkban gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós honosította és valósította meg. Mivel a mai, klasszikus lóversenyzés Angliából származik, néhány szó erejéig látogassunk el Epsomba. A versenyek versenye: a Derby. Nem az angol derby, mert ilyet a büszke brit nem ismer, hanem „a” Derby. Ugyanis szerinte Derby csak egy van és azt Epsomban futják. A derbinapon még az angol parlament is felfüggeszti ülését. Az első Derbyt 1780-ban futották. Maga a név onnan származik, hogy 1779-ben a Jockey Club elnöke, Sir Charles Bunbury és Lord Derby elhatározták, hogy versenyt írnak ki hároméves mének és kancák számára. A névadást „fej vagy írás” döntötte el Lord Derby javára, így neve halhatatlanná vált.
A Jockey Club az 1750-es évektől irányítja a versenyeket, tagjai a vagyon, a becsület és a megközelíthetetlenség urai. Első külföldi tagja gróf Batthyány Gusztáv volt, akinek Galopin nevű lova nyerte az 1875. évi Derbyt. 1883-ban halt meg a Jockey Club éttermének bejáratánál. A versenyizgalom ölte meg, szívrohamot kapott.
Az 1876. évi Derby szintén magyar vonatkozású: győzött a kisbéri állami ménesben tenyésztett Kisbér. Ő volt a második nem angol tenyésztésű epsomi derbinyerő. Dixon, a From Gladiateur to Persimmon című művében ezt írja: „ A Magyarországot képviselő Kisbér igazán nagy ló volt, és nagyon kevés ló akad a kékszalag-nyerők hosszú listáján, amely olyan fölényes könnyedséggel szerezte meg a babért, mint ő.”
Kisbér az egyetlen magyar tenyésztésű telivér, aki győzni tudott az Epsom Derbyn (1873).
A 19. század vagy talán minden idők legjobb ménjét és kancáját magyar emberek tenyésztették: a veretlen St. Simont gróf Batthyány Gusztáv, a veretlen Kincsemet pedig Blaskovich Ernő.
Ki kell emelnünk Kisbéren kívül két nagyszerű lovat, melyek örökre beleírták magukat a lóversenyek könyvébe. Kincsem, akit gyakran csak csodakancaként emlegetnek 1876-79 között 54 versenyen veretlen volt. Peter Towers-Clark a Stud and Stable című angol folyóiratban a következőket írja: „ Egy dolgot állíthatunk teljes bizonyossággal: modern körülmények között egyetlen ló sem fogja valaha is beállítani a magyar kancának, Kincsemnek a múlt század végén felállított rekordját, ötvennégy verseny vereség nélkül öt különböző országban.”
Imperiál a magyar telivértenyésztés büszkesége, 1962-64 között 20 versenyt nyert, sikerült betörnie a Nyugat-európai elitbe. Fedezőménként is kimagaslóan teljesített.
Magyarországon a mai napig rendeznek galopp és ügető versenyeket. A lóversenypályán lehetőség nyílik az üzleti partnerekkel való találkozásra vagy a családunkkal egy kellemes délután eltöltésére.
(Dr. Vecseklőy József: Ló és ember című könyve alapján)

1. GALOPPVERSENYZÉS

A galopp versenyekben a lovak vágtában futnak a cél felé, nyergükben a zsoké irányításával. Ezeken a versenyeken leginkább angol telivérek futnak, amely kimondottan versenyre kitenyésztett lófajta: 900-3200 méter közötti távon a telivérek nem találnak legyőzőre. Megkülönböztetünk sík és ugró versenyeket, az utóbbinál gátak illetve akadályok nehezítik a célba jutást. Néhány kiemelkedő hazai verseny: Nemzeti Díj, Magyar Derby (a 2004. évi a 82. Magyar Derby lesz), Kincsem Díj, Szent László Díj.

2. ÜGETŐVERSENYZÉS

Az ügetőversenyzés nem tekint vissza oly régi időkre, mint a galopp. Erre a versenyfajtára tenyésztették ki az ügetőló fajtát. Hazánkban az 1850-es években rendezték az első versenyeket. A hajtó a kapcsolatot a lóval a szárral és az ostorral tartja, és ügyelnie kell rá, hogy a ló végig ügető jármódban versenyezzen, a lehető leggyorsabban. A hajtó versenykocsiban, sulkyben ül, amely nem lehet több, mint 30 kg.
Jelentősebb események: Magyar Ügetőderby, Hungária Díj, Ménesek Díja, Ügetőszilveszter 2004.

3. HAZAI VERSENYPÁLYÁK

Budapest - Kincsem Park
(1101 Budapest, Albertirsai út 2-4. -a Hungexpo mellett-) Megközelíthető: 2-es metró (Pillangó utca), vagy Expo buszjárat.

1925-ben épült, a maga idejében Európa legmodernebb versenytere volt. 2000 augusztusáig itt rendezték a galopp versenyeket. 2004-től ismét itt rendezik a galopp versenyeket. 2004 júniusától már az ügetőversenyeket is az új pályán futják. 2000 méteres galopp gyep-pálya, 1300 méteres gyep egyenes pálya, 1900 méteres homokos galopp-pálya és 1200 méteres ügetőpálya épült. A tribün 4000 férőhelyes, különböző kategóriákkal, a közönség maximális kiszolgálásával.
A teljes beruházás 2005 júliusában készült el és került átadásra.

Alag - galopp-pálya
(Dunakeszi-Alag, Nándori út 4.- közvetlen a vasútállomás mellett) Megközelíthető: vonattal a Nyugati pályaudvarról.

1895-ben épült pálya eredetileg tréningcélokra készült, ám már többször segített be a galopp versenyek rendezésébe. 2000 augusztusa óta ideiglenes jelleggel ismét itt tartották a galoppversenyeket. 2800 méteres gyepes galopp-pálya, 1250 méteres egyenessel, gátpálya és akadálypálya van kialakítva a területen. A nézőket 500 fős félig fedett tribün várja, büfésátorral, fogadókasszákkal.
Jelenleg itt tréningezik a telivér állomány jelentős része. A tervek szerint később évente néhány versenynapot is tartanak az alagi gyepen.