A ló színe
A ló bőrének rétegei: hám, irha és bőr alatti kötőszövet. A hám rétegében van a festékanyag, amely a bőr színét adja. Az irharéteg erekkel és idegekkel dúsan átszőtt. A bőr alatti kötőszövet zsírszövetet tartalmaz.
Fehér az a ló, amelyiknek mind a fedőszőre, mind a hosszúszőre születéstől fogva fehér. Bőrük rózsaszín, szemük kék, de lehet egyéb színű is, patájuk viaszsárga. Németországban, Dániában, Amerikában fordul elő. E csoporton belül megkülönböztetünk még krémszínű albinó lovat (palominó) ez heterozigóta albinó. Két hasonló pároztatásából sárga születhet. A valódi albinó piros szemű és tiszta fehér, amelyről az a tapasztalat, hogy homozigóta formában letális (magzat korban elpusztul).
Fekete a ló, amelyiknek mind a fedő, mind a hosszú szőre fekete, a bőr sötéten pigmentált, a pata palaszürke. Nyárifekete a has alján, a lábak belső oldalán barna színű, nyáron pedig a test egyéb helyén fekete, télen a szőrök hegye barnásvörös árnyalatú.
Pej színű a ló, ha a fekete színgén a lábvégekre és a hosszú szőrökre korlátozódik, s a fedőszőrök egyéb helyen barna árnyalatúak. Genetikailag sötétpej és a világospej csoport más génhatásra jelenik meg. A barna szőrök árnyalata szerint beszélünk még aranypejről, meggypejről, pejről (középpej) és gesztenyepejről. Vöröslábú pej az az egyed, amelynek a hosszú szőrei ugyan feketék, de a lábvégek nem.
Sárga az a ló, amelyiknek mind a fedő-, mind a hosszúszőrei valamilyen sárga árnyalatúak, bőrük palaszürke, patáik ugyancsak. Színárnyalatai világossárga, aranysárga, vörössárga, sárga (középsárga) sötétsárga, májsárga, szénsárga. Némely sárga ló hosszúszőre egészen világos sárga, majdnem fehér. A sárga recesszív szín, csak akkor jelenik meg, ha homozigóta recesszív az egyed. Sárga x sárga színű ló utóda mindig sárga.
A fakó lószín tulajdonképpen a fekete, a pej és a sárga szín higított változata. A fekete és a pej változat után közönséges fakónak mondjuk az az egyedet, amelyiknek a hosszúszőrei, valamint lábvégei feketék, bőre és patája palaszürke, a fedőszőrök valamilyen világosabb barna árnyalatúak. A törzs gerincvonalán hátszíjat találunk. Árnyalatai: egérfakó, mogyorófakó, aranyfakó, zsemlyefakó. A sárga szín utáni fakók hosszúszőre nem fekete lábvégük sem fekete, nem hátszijaltak, bőrük palaszürke, patájuk is, ilyenek: zsufakó, gerlefakó, rozsdafakó. Az izabellafakó a fehéreknél tárgyalt krémszínű egyedhez hasonló, amelynek bőrében és szarujában korlátozott a festékanyag.
Tűzöttnek mondjuk a lovat, ha a fekete, a barna, vagy a sárga színes szőrök közé fehér szőrszálak ékelődnek. Az alapszín szerint beszélünk tűzött pejről, tűzött feketéről, tűzött sárgáról. Ha a fehér szőr aránya eléri az 50%-ot deresnek mondjuk a lovat, megjelölve az alapszínét is: pejderes, feketederes. Ha még több a fehér szőr a lovon, akkor vércse színűnek ítéljük s ez lehet: pejvércse, feketevércse, vagy szerecsenfejű, sárgavércse. A tűzött színcsoport egyedei télen sötétebb színűek, mit nyáron. Idősebb korral pedig világosabb színűek lesznek. A szürke szín erősen domináns jelleg, s a homozigóta szürkének minden utóda szürke (ez a szabály a heterozigóta szürkére nem áll). A szürke lovak piszkos feketének vagy vörössárga színűnek születnek. A kor előre haladásával - egyedi tulajdonságképpen igen változóan- kisebb, vagy nagyobb mértékben kiszürkülnek: tehát az egész testükön egyre több lesz a fehér szőr. A tűzött egyedeket az különbözteti meg a szürke csoporttól, hogy ezeknél a fej.- és a lábvégek, valamint a hosszúszőrök is kiszürkülnek. A piszkos feketének született csikószín után a kifehéredés szerint: acélszürke, seregeszürke, almázottszürke, legyesszürke és ezüstszürke lóról beszélünk. A vörösesbarna, barnának született csikószín után: mézszürkéről, almázott mézszürkéről, szeplős szürkéről és pisztráng-szürkéről beszélünk.
Tarka színű a ló, ha nagy fehér foltok színesekkel változnak. A színes foltok szerint beszélünk feketetarka, sárgatarka, pejtarka lóról. A párductarkák testén a színes foltok almanagyságúak, vagy forint nagyságúak. Az agártarka lovon a kis színes foltok széle szürkés kerettel határolt. A habos tarka lovon a tarkázottság határa és színének élénksége elmosott.
Ha a szopós csikó szőr színe: Szőrváltás utáni állandó színe:
| Ha a szopós csikó szőr színe: |
Szőrváltás utáni állandó színe: |
| Fehér |
Keselyfehér |
| Egérszürke, feketeszürke, barna |
Fekete |
| Zsemlyeszínű, tompabarna |
Világospej |
| Sötétbarna fakó, sötétszürkés fakó |
Sötétpej |
| Szennyes világossárga, szennyes sötétbarna, szennyes pirospej |
Világossárga, sötétsárga |
| Sötétpej, fekete, szürkésfekete |
Acélszürke, almázott szürke |
| Szennyes vörösbarna, szennyes barnásfekete |
Pejderes, vasderes |
| Fekete |
Sárgaderes |
| Barnásszürke |
Fakó |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
