Gidrán

A gidrán lófajta Mezőhegyes rögén, elődeink tudásával, a klasszikus vonaltenyésztés eredményeként, a szigorú hátas használat formáló erejével kialakult lófajta. A gidrán törzs létrejöttében a Bábolnáról Mezőhegyesre került ivadékok, főként Gidrán II, még inkább az 1825-ös születésű Gidran VII. játszottak szerepet. Lobkowitz altábornagy 1855-ben áttért a ménesek származás szerinti csoportosítására, és az addig IV. számúnak mondott sárga ménesről kiderült döntően gidrán származása. Ezt követően felgyorsult a célirányos vonal- és családtenyésztés, a sárga ménesből egy nehéz hátasló típus alakult ki.

Az egyöntetű fajtává válás folyamatában mintegy 200 kanca kapott szerepet, ám többségük nyomtalanul eltűnt, tenyészhatást nem fejtett ki. Családalapító kanca 16 lett közülük, amelyek tudatos tenyésztésben tartása elegendő genetikai változatosságot adtak a fajtának. Kiválóságuk máig érezhető, hiszen fajta rögzült genetikai és jó haszonértékének letéteményesei lettek. A fajtának az idők folyamán három geneológiai vonala alakult ki. Az „A” vonal alapítójának tekinthető GIDRAN XXXVI. (született 1875-ben), a „B” vonal alapítója lett GIDRAN XLII. (született 1881-ben) és a „C” vonal alapítója az Ausztriából visszakerült GIDRAN III. (született 1920-ban) lett.

A nehéz kocsiló és gazdasági ló létezése Mezőhegyesen, a hátas hasznosítás irányába tolta el a gidránt, amelyik az 1900-as évek fordulójára az elegáns, könnyen lovagolható, jó képességű, acélos szervezetű, kitartó huszárló lett és elérte akkori használati értékének csúcspontját. Egyedei a különböző falkavadászatokon rendszeresen kitűntek, és sorozatban kapták az elismeréseket. Mert „csakugyan ló kellett ahhoz a hajtáshoz, ahol az ország két leggyorsabb állata, a nyúl és az agár akarta a szuszt kiszorítani egymásból.

Az első világháború tragikus eseményeinek egyik ki nem heverhető következménye volt lótenyésztésünkre nézve, hogy 1920 márciusáig mindösszesen 186 lovat zsákmányolt el a román hadsereg. A háborút követő békeidőben Mezőhegyes mindent elkövetett e jó használati értékű fajta regenerálása érdekében. A megmaradt kancacsaládokat a korábban létszámfelettiként eladottak, de a klasszikus családokba tartozók, visszavásárlásával gyarapították, illetve az erősen gidránozott tolnatamási tájfajta kancáiból újakat alapítottak. A két világháború közötti idők legjobb ugrólovai gidrán származásúak voltak. A méneskar a gidrán ugrótehetségében bízva, az 1940-es években, Európa legjobb ugróló-fajtájának kitenyésztését tűzte ki célul. A háború ezt sajnos megakadályozta. Pedig 1944-re már 90 törzskanca állt tenyésztésben.

Ez a huszárló genetikai értelemben a klinikai halál állapotából visszahozva 1928-ban – az amszterdami olimpián – megszerzi a díjugratás aranyérmét (Elliot). Magyaremlék nevű gidrán herélt militáriban 10. helyezett az 1936-os berlini olimpián. Ugyanezen a játékokon román lovasával Delfis díjugratásban ezüstérmes. A két világháború között további kiemelkedő képességű gidrán ló Medve (Bakony Gidrán x Gidrán XLIX). Szintén a harmincas években Pauly Hartmann „Legszebb" nevű gidrán kancájával díjlovaglásban Aachenben az olimpiai nagydíj 5. helyezettje.

Pókos remekelt a nemzetek díjában, 4 Gidran IV-2(Furcsa) olimpiai kerettag a díjugrató csapatban. Gyergyó nevű gidrán ló 1937-ben egy bécsi nemzetközi ugró mérkőzésen 2 méteres ugrásával aranyérmes lett, megelőzve itt Kurt Hasset, aki az 1936-ban olimpiai bajnok volt.

A magyar lovassporttörténetet tanulmányozva az is kiderül, hogy 1887– 1900 között díjlovaglásokon az élmezőnyben mindig található volt gidrán fajtájú ló. A fajta kiválóságát számarányánál nagyobb hányadú eredményes sportló is bizonyítja. Elég utalni csak a legutóbbi évek versenyeire. 183 Gidran XI-16 (Ima) a fiatal lovak világbajnokságán 2002-ben 17. helyezett. Ma a holland militari válogatott egyik megbízható három csillagos lova. Készül a Pekingi Olimpiára. 3832 Gidran XI-32 (Regölő) a fiatal lovak világbajnokságán, 2002-ben 20. helyezett, ma készül a 2007-es európa bajnokságra. 198 Gidran XI-39 (Nimfa) 2003-ban militari világbajnokságon 14. helyezett, 2005-ben a lengyel nagydíj II. helyezettje, 2006-ban Magyarország egyetlen háromcsillagos militari lova. A világ legjobb cross lova címet nyeri 2004-ben 190 Gidran XI-4 (Sóhaj).

A gidrán erőteljes szervezetű, nagyrámájú, elég tömeges, középnehéz hátas és hámos típusú fajta. Mint őshonos génrezerv fajta, a magyar állattenyésztésben kultúrtörténeti és genetikai értéket is képvisel. Egyes kancacsaládjai 20-25 generációs tenyésztési múlttal 30 évben alkalmazott mének esetében a nagy rámának kitüntetett szerepe volt.

A tenyésztési célkitűzés a testtömeg megőrzése mellett a nemesség, az elegancia, és a sportra való alkalmasság további növelése.